Hírlevél 2023 március

I. A RÁGCSÁLÓK ÁRTALMA

1.) Mi jellemzi az egészségügyi kártevőnek minősülő rágcsálókat?

Egészségügyi kártevőnek minősülnek Magyarországon az alábbi rágcsálók: Patkányok: Magyarországon jellemzően a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fordul elő, sokkal ritkábban találkozhatunk a házi patkánnyal (Rattus rattus). Egerek: Ember környezetében aházi egér (Mus musculus) fordul elő, de vidéki környezetben, főként ősszel, a hideg időbeköszöntével a szabadból egyéb egérfajok is az épületekbe húzódhatnak.

‍

Közös jellemzőjük, hogy fürgén mozognak, jól másznak, szaglásuk különösen fejlett.Elsősorban éjjel aktívak, fészküket szinte kizárólag a táplálék keresése érdekében hagyják el.Az egerek fészke szinte mindig a táplálékforrásuk közelében, attól legfeljebb néhány méter távolságra található. A fal vagy padló nagyobb réseiben, de egy szekrény vagy kartondoboz belsejében is fészkelhetnek. A vándorpatkány fészkét leggyakrabban a föld alatt találjuk meg, ezt járatrendszer veszi körül, melynek több bejárata van. A patkányok leggyakrabbanvalamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) aláépítik fészküket. A patkányok táplálékkeresés közben több száz métert is megtehetnek,városi környezetben jellemző, hogy járataik a csatornarendszerrel összefüggnek.Természetes körülmények között az egerek inkább növényi eredetű táplálékot, főként gabonaféléket fogyasztanak, míg a patkányok mindenevők. A legtöbb, ember általfogyasztott élelmiszer és a haszonállatok takarmánya ideális táplálékforrás az egerek és a patkányok számára is.

2.) Milyen nyomokból következtethetünk a rágcsálók jelenlétére?

Az élő vagy elhullott rágcsáló észlelése mellett számos nyom utalhat jelenlétükre, amelyek az alábbiak:
‍
Rágásnyom: az élelmiszerek csomagolásán, de akár a nyílászárókon is megfigyelhető.
‍
Ürülék: hosszúkás, szürkésfekete vagy sötétbarna képlet. A patkányok ürüléke kb. 2 cmhosszúságú, míg az egereké 3-5 mm hosszú. Általában több, szétszórt ürülék szemcsetalálható meg azokon az útvonalakon, ahol a rágcsálók közlekednek.
‍
Hangok: a rágásuk hangja és a fészekben lévő fiatal egyedek cincogása jellemző. Ha a hangotadott helyen több egymást követő napon is hallja, nagy valószínűséggel rágcsálók fészkére bukkant.

Szag: vizeletük szaga, különösen az egereké, jellegzetes.

Lábnyomok: a nyomaik sárban, poros felületeken vagy friss hóban megfigyelhetőek, deösszetéveszthetők pl. madarak nyomaival.

Patkányüreg bejárata: 5-10 cm átmérőjű lyuk, mely mellett a kiásott földkupac gyakranmegtalálható. Az üreg legtöbbször valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap,terasz, farakás, téglarakás stb.) alá vezet. Az üreg betemetése esetén a rágcsálók a lyukatújra kiássák vagy másik járatot készítenek.

3.) Milyen veszélyt jelenthetnek a lakott területen megtelepedő rágcsálók?

A patkányok és az egerek számos kórokozót (baktériumokat, vírusokat, parazitákat) hordozhatnak, illetve terjeszthetnek. A kórokozókat többek között az állatok nyála, ürüléke és vizelete tartalmazhatja. Életmódjukból adódóan, a rágcsálók lábára, bundájára is szennyeződések tapadnak, melyeket az élelmiszerre átvihetnek. A rágcsálók által terjesztett némely fertőzés az embert és a haszonállatokat egyaránt megbetegítheti.
‍
A városokban élő rágcsálók megbetegedést elsősorban a szennyezett élelmiszer közvetítésével tudnak átadni az embereknek. Az élelmiszeripari, vendéglátó-ipari egységekben ezért a közterületen történő rágcsálóirtástól függetlenül jogszabály szerint kötelező a rágcsálómentességet fenntartani. A rágcsálók közegészségügyi ártalma tehát az élelmiszeripari, vendéglátó-ipari és egészségügyi létesítmények célzott védelmére vonatkozóelőírások betartásával megelőzhető.

Közegészségügyi jelentőségük mellett jelentős gazdasági kárt okozhatnak. Kártételük kis része csupán az általuk elfogyasztott élelmiszer. Ürülékükkel, mozgásukkal és a csomagolóanyagok kirágásával nagy mennyiségű takarmányt, élelmiszert tudnak beszennyezni. A rágcsálók üregeik ásásával, rágásukkal az épületek, töltések és a csatornahálózat szerkezeti elemeiben, valamint elektromos berendezésekben tudnak kárt tenni.

4.) Jelent-e veszélyt az elpusztult rágcsálók teteme?

Igen. Ezért a rágcsálók által terjesztett fertőzések elkerülése érdekében a tetemet puszta kézzel ne érintse meg.
Azokon a településeken, ahol szervezett rágcsálóirtás folyik, értesítse a munkát végző vállalkozást, amely gondoskodik a tetemeket szakszerű eltávolításáról.
Ha saját maga végzett rágcsálóirtást, akkor a fellelt tetemeket gumikesztyűvel, vagy kifordított nejlonzacskóval fogja meg és helyezze nejlonzacskóba, amelyet bekötve dobjon ki a hulladékgyűjtőbe.
Az egér/patkány tetemeket azért is különösen indokolt eltávolítani, mert elképzelhető, hogyirtószer okozta a pusztulásukat. Ha mérgezett rágcsálókat valamilyen állat (pl. kutya, macska,sertés stb.) elfogyasztja, úgy ezek az állatok is mérgeződhetnek.

5.) Milyen higiéniai intézkedéseket kell megtennünk rágcsálók előfordulásakor?

• A rágcsálók ürülékét seprűvel, ronggyal vagy papírtörlővel össze kell gyűjteni és aháztartási hulladékba ki kell dobni. Ha takarítás közben por képződhet, viseljen légzésvédőporálarcot is.
• A rágcsálók ürüléke által szennyezett – különösen az élelmiszerrel is érintkező – felületeket általános fertőtlenítőszerrel célszerű megtisztítani (felmosni, letörölni).
• A rágcsálók tetemeit ne érintse puszta kézzel. A tetemek összegyűjtésére vonatkozóajánlásunkat a 4) kérdésnél fejtjük ki részletesen.
• A vadon élő rágcsálók ürülékével, vizeletével szennyezett talaj is fertőző forrás lehet. Ezért a mezőgazdasági munkát végzők saras, nedves talajon ne dolgozzanak mezítláb, és viseljenekzárt lábbelit (bakancsot vagy gumicsizmát).
• Egér- vagy patkányfészek felszámolásakor célszerű gumikesztyűt viselni.

II. A MEGELŐZÉS ÉS A RÁGCSÁLÓIRTÁS MÓDSZEREI